A bérleti szerződés nyolc alapszabálya

Az albérletek aranyszabálya: minden esetben kössünk szerződést és foglaljunk írásba minden, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos részletet! Ha tulajdonosok vagyunk, a kiadó albérlet hirdetése mellé legyen készen a bérleti szerződés minta is, mert amint elkezdenek jönni az érdeklődők, nagyon hamar szükség lesz a szerződésre.

Ha van bérleti szerződés, akkor bármilyen vitás kérdés merül fel a bérlés kapcsán, van mihez viszonyítani, van a kezünkben egy szabatosan megfogalmazott támpont. Ha ellenben csak szóban állapodik meg a bérlő és a bérbeadó, jó eséllyel az emlékezet martalékává válik a megegyezés pont addigra, amikorra ellenőrizni kellene a megállapodás pontos részleteit.

Szerződéskötéskor, illetve beköltözéskor az esetek túlnyomó többségében kauciót kell fizetni, melynek összege gyakran többhavi bérleti díj. A kaució kapcsán rögzítsük írásban, hogy milyen kiadások vonhatók le belőle, illetve milyen esetben jár vissza. Ellenkező esetben kiköltözéskor azzal szembesülhetünk, hogy a bérbeadó velünk, bérlőkkel akarja megfizettetni a lakásfestést, vagy levont olyan szerelési költséget, amely nem a mi hibánkból történt, hanem a természetes amortizációnak tudható be. De ennek fordítottja is történhet: ha bérbeadóként nem tisztázzuk a kaucióra vonatkozó feltételeket, úgy járhatunk, hogy a bérlőnk a nyilvánvalóan általa okozott károk megfizetése alól is mentességet kér, amikor kiköltözik, mondván, hogy az ilyesmi az élet része („természetes amortizáció"), és benne van már a bérleti díjban.

A szerződésben tisztázzuk a bérleti szerződés időtartamát, a felmondási feltételeket és a felmondási időt! Kiemelt figyelmet érdemel az a részlet, hogy a határozott idejű bérleti szerződés fő szabály szerint nem lezárható egyszerű felmondással, hanem a szerződés lejártáig érvényben marad. Ez fontos lehet abban az esetben, ha mondjuk egyetemista bérli a lakást, és a nyári időszakra szeretne visszaköltözni a családjához. Ha előző év szeptemberében egy évre kötött határozott idejű szerződést, akkor az bizony szeptemberig fog szólni, és a bérleti díjat a nyári hónapokban is ki kell fizetni, még ha az illető nem is lakik a lakásban. Érdemes előre átgondolni az ilyen jellegű igényeket, és ennek megfelelően rögzíteni, hogyan zajlik majd a bérleti szerződés felmondása.

A szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díj, illetve a közüzemi költségek összegét és fizetési határidejét. Azt is bele kell foglalni a szerződésbe, hogy az elszámolás miként történik: a tulajdonos fizeti a közüzemi díjakat és a bérlő utólag megtéríti neki ezeket, vagy a bérlő fizeti közvetlenül a szolgáltatóknak. Fontos körültekintően kitérni arra, hogy milyen költségek kapcsolódnak a lakáshoz: például van-e háztakarítási díj, illetve a házhoz kapcsolódó olyan díjak, amelyek felújítási költségek, a ház állagmegóvását szolgálják, és nem közvetlenül a lakhatást érintik. Érdemes tisztázni azt is, hogy mit tartalmaz pontosan a közös költség.

Rögzítsük szerződésben, hogy a bérlő bejelentkezhet-e az ingatlanba. Tévhit, hogy ha valaki bejelentkezik az ingatlanba, akkor máris tulajdonosi jogai lesznek. A jogszabályok szerint mindenki köteles a valós aktuális címét bejelenteni (tartózkodási hely), ezért a bérlőknek érdemes inkább olyan albérletet választaniuk, ahol ezt megtehetik (arról nem is beszélve, hogy érvényes tartózkodási hely nélkül nehéz lesz majd igénybe venni a valós aktuális lakóhely szerinti egészségügyi ellátást).

Az ingatlan tulajdonosának joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a bérbe adott ingatlan állapotát, ami azt jelenti, hogy személyesen megnézheti a házat vagy lakást, még ha ez más emberek otthonául szolgál is. A szerződésben térjünk ki arra is, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti az ingatlan használatát, oly módon, hogy az ne legyen indokolatlanul zavaró, tehát ne történjen meg az, hogy előzetes bejelentés nélkül becsönget, akár a lakóknak kellemetlen időpontokban. Ugyanakkor jó oka van a tulajdonos eme jogának – számos mendemonda kering például olyan esetekről, amikor az elköltöző bérlők csótánytelepet hagytak maguk után.

Vegyük számba, milyen bútorok és eszközök voltak a lakásban, és mely dolgok azok, amiket a bérlő hozott, és így majd kiköltözéskor elvihet magával. Érdemes fotót készíteni a lakásról még a bérlő beköltözése előtt, és a fotókat kinyomtatva, mellékletként csatolni a szerződéshez. Ehhez kapcsolódik, hogy a bérbeadó az ingatlan mellé járó háztartási eszközöket akkor köteles hiba esetén megjavíttatni, ha az megállapodásként szerepel a szerződésben. Gyakori vitapont, hogy ki állja a javíttatás költségeit, ezért fontos ezt előre tisztázni.

Határozzuk meg pontosan a kiköltözési határidőket! A bérbeadóknak azt tanácsolom, hogy foglalják közjegyzői okiratba a kiköltözési kötelezettséget, ezáltal az közvetlenül végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben többévi pereskedésbe is torkollhat, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni. Mindezen közokirat alapját pedig szolgálhatja egy jól megírt magánokirat szakértő által.