A 15 napos szabály: amiről a magyar cégvezetők többsége nem tudja, hogy ellene dolgozik

Ez az írás Önnek szól, ha 500 millió és 3 milliárd forint közötti árbevételű céget vezet, ha az ügyvédjét csak akkor hívja, amikor már baj van, vagy ha a cégkapuját úgy kezeli, mint egy formális postafiókot. A fizetési meghagyás témája azért időszerű most, mert 2024-ben több mint 494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek lejárt tartozások miatt a közjegyzőknél – 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és ugyanezen fizetési meghagyások 63 százalékában indult végrehajtás a jogerőre emelkedett követelések alapján.

A fizetési meghagyás nem postai bosszúság, hanem a magyar cégműködés egyik leggyorsabb, közvetlen cash flow-eszköze – és aki nem érti mindkét oldalát, az havi szinten hagy a cégében milliós kockázatot vagy elérhető pénzt.

A téma részleteit dr. Király István Mihály kollégánkkal, a Bajcsay & Partners polgári peres és követelésbehajtási területének szakértőjével vettük át a STRUKTÚRA Podcast egyik adásában. Az alábbiakban a cégvezetők számára legfontosabb következtetéseket foglaljuk össze – kötelezetti és jogosulti oldalról egyaránt.

Mi a fizetési meghagyás valójában – és miért lett 2026-ra megkerülhetetlen cégvezetői eszköz

A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) egy közjegyző hatáskörébe tartozó, egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyet a 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) szabályoz. Két, cégvezetői szempontból kritikus összeghatára van:

• 3 millió forint alatt kötelező: a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) pertárgyérték-szabályai szerint számított, 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelés főszabály szerint csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető (Fmhtv. 3. § (2) bek., 2026 áprilisi hatályos állapot).
• 30 millió forintig választható: 3 millió és 30 millió forint között az FMH eljárás opcionális, 30 millió forint felett a követelés azonban már nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján (Fmhtv. 3. § (3) bek.) – ilyenkor polgári peres eljárást kell indítani. [Fmhtv.]

A 3 millió és 30 millió forint közötti sávban a cégvezető tehát választhat: azonnal pert indít (magasabb illetékelőleggel és hosszabb átfutással), vagy FMH-t. Ez a választás cash flow-szempontból nem mindegy: az FMH eljárási díja a követelés 3%-a, de legalább 12 000 forint és legfeljebb 300 000 forint (Fmhtv. 45. § (1) bek. a) pont, 2025. január 4-i hatállyal módosított összegekkel). Egy 25 millió forintos követelés FMH-díja így 300 000 forintban van maximalizálva – szemben azzal, amit a sávos perköltség jelentene (lásd lentebb).

Tehát: ha 30 millió forint alatt van vitatott vagy nem teljesített kintlévősége, az FMH nem „B-terv”. Cash flow-szempontból gyakran ez az A-terv – feltéve, hogy érti a határidőket.

Kötelezetti oldal: a cégkapuja lehet az Ön „legdrágább” alkalmazottja

Főszabály szerint az FMH elleni ellentmondásra a kötelezettnek a kézbesítéstől számított 15 napja áll rendelkezésére. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőnek kell címezni. (Fmhtv. 28. § (1) bek.)

Előfordul azonban az is, hogy a kézbesítés sikertelen. Az egyik ügyünkben a cégvezető nyaralt, eközben a cégkapun érkező közjegyzői küldeményt az asszisztens nem nyitotta meg. A küldemény egy idő után már a cégkapu felületről is eltűnt, azonban a fizetési meghagyás fizetési fikcióval jogerőre futott, és egy 2,5 millió forintos, eredetileg jól vitatható követelés vált végrehajtható kötelezettséggé. Ez nem ritka eset. Egy ajkai közjegyzői iroda 2023 szeptembere és 2024 márciusa között érkezett 619 fizetési meghagyásos ügyének 37,6 százalékánál állt fenn az az eset, hogy a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át, és ezen ügyek 83,3 százalékában a küldemény „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza. [Miskolci Jogi Szemle]

Vagyis: a fizetési meghagyásos ügyek viszonylag nagy százalékában a kötelezett egyszerűen nem szerez tudomást a követelésről, azok mégis végrehajthatóvá válnak – és ez nem a posta hibája.

A jogi mechanizmus, ami ezt az időzített bombát működteti, a kézbesítési fikció (korábbi nevén: kézbesítési vélelem), amelyet a Pp. szabályoz: ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (Pp. 137. § (2) bek.).

Ettől a pillanattól kezdve indul a tizenöt napos ellentmondási határidő (annak ellenére, hogy erről ténylegesen tudomást nem szerzett a kötelezett), és ennek elmulasztásakor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Egy jogerős fizetési meghagyás pedig bírósági ítélettel azonos hatályú – azaz végrehajtható. [Fmhtv.]

Jó hír ugyanakkor, hogy ha kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre egy fizetési meghagyás, akkor utolsó utáni lehetőségként még adós a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt úgynevezett ellentmondással élhet. (Fmhtv. 32. § (1) bek.)

Jogosulti oldal: amikor 99 ezer forintért elindít egy 2,5 milliós követelést

A másik oldal – amikor a követelés az Öné. Itt a fizetési meghagyás egy gyors, költséghatékony, elektronikus eljárás. Néhány konkrét adat:

• A kérelem és a kibocsátás aránylag gyors: elektronikus úton beadott kérelem esetén a közjegyző főszabály szerint három munkanapon belül bocsátja ki a fizetési meghagyást.
• Az ellentmondási arány kedvező: 2024-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékát vitatták a címzettek, vagyis 100 jól előkészített ügyből 94-95 esetben jogerőre fut a követelés ellentmondás nélkül.
• A fizetési meghagyásos eljárás teljesen elektronikus: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára teljesen elektronikussá vált az eljárás; cégek, alapítványok, ügyvédek esetében a fizetési meghagyást az elektronikus tárhelyre kézbesítik, ami a folyamatot tovább gyorsítja. [MISZK]

A kérdés cégvezetőként nem az, hogy „működik-e”, hanem az, hogy van-e olyan kintlévősége, ami már lejárt, és nem indított ellene FMH-t. Mert ha igen, akkor minden hónappal, amit várakozással tölt, két dolgot tesz: növeli az elévülési kockázatot, és csökkenti a tényleges behajthatóság valószínűségét.

Tehát: ha cégénél van egyetlen 5 millió forintos, lejárt számla, akkor 150 000 forintos eljárási díjjal (5 millió × 3%) elindítható az FMH, és statisztikailag legfeljebb 5-6% esélye van annak, hogy ellentmondás miatt perré alakul. Ez egy 95%-os valószínűséggel jogerős, végrehajtható követelést jelent – 6-8 hét alatt.

Amikor a fizetési meghagyás perré alakul: a 2025-ös új illetékrendszer cégvezetőknek

Ha a kötelezett határidőn belül ellentmond, a fizetési meghagyásos eljárás a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakul át (Fmhtv. 37. § (1) bek.). Innen a logika élesen változik – különösen 2025. január 28-tól. [Fmhtv.]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2025. január 28-tól módosult. A módosítás előtt az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének mértéke egységesen a pertárgyérték 6%-a volt, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint. A módosítás után 300 000 forintos pertárgyértékig egységesen 18 000 forint, e fölött nyolc sávban, fix összeg plusz a sáv alsó értékhatárát meghaladó rész meghatározott százaléka – és eltörlésre került az illeték felső határa. [Bíróság.hu]

Konkrétan ez mit jelent egy magyar cégvezetőnek? Két példán keresztül mutatjuk be:

• 2 millió forintos pertárgyérték: a régi szabály szerint 6% = 120 000 forint; az új sávos rendszer szerint 94 500 forint. → 25 000 forinttal olcsóbb.
• 40 millió forintos pertárgyérték: a régi 1,5 millió forintos plafon helyett az új számítás szerint 2 339 500 forint. → közel 840 000 forinttal drágább.

A fordulópont nagyjából 25 millió forintos pertárgyértéknél van: 25 millió forint pertárgyérték alatt alapvetően kedvezőbb, e fölött hátrányosabb feltételek vonatkoznak az elsőfokú polgári peres eljárás illetékére.

A cégvezetői következmény: ha a vitatott követelése 3–25 millió forint sávba esik, az FMH (300 000 forintos díj-plafon) és a perré alakulás esetén fizetendő (időközben már sávos) elsőfokú illeték még együtt is kedvezőbb, mint a 2024-es szabály szerinti pereskedés. 25 millió forint felett azonban érdemes minden lépést előre, jogi képviselővel végigszámolni – mert a perré alakulás kockázata más nagyságrendű költségmegjelenést jelent.

És még valami: a peres eljárás időbeli logikája. A fizetési meghagyás közjegyző által történő kibocsátása elektronikus kérelem esetén három munkanapon belül megtörténik, az egész FMH-szakasz általában 6-8 hét alatt lezárul. Egy polgári per ezzel szemben legjobb esetben is egy év, jellemzően másfél-két év elsőfokú ítélettel, fellebbezés esetén 2,5-3 év. Az idő – különösen egy cég pénzügyi tervezése szempontjából – itt a legdrágább erőforrás. Ennek megfelelően az FMH eljárás mind az anyagi ráfordítás, mind pedig az időtényező szempontjából előnyösebb eszköz polgári pernél. [Economx]

Rendkívüli ellentmondás: az utolsó utáni mentőöv (és ami nem véd meg)

A már korábban említett rendkívüli ellentmondás kivételes jogorvoslati lehetőség, amely akkor alkalmazható, ha a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett, és a kötelezett az eredeti 15 napos ellentmondási határidőt elmulasztotta. A három feltétele együttesen kell, hogy fennálljon:

1. A fizetési meghagyás kézbesítési fikció útján emelkedjen jogerőre – vagyis a kötelezett ténylegesen azt nem vette át, de a jogszabály szerint kézbesítettnek kell tekinteni. Aki átvette a meghagyást, de elmulasztotta az ellentmondást, az rendkívüli ellentmondásra már nem jogosult.
2. A végrehajtható okirat kézbesítésétől számítva még nem telt el 15 nap.
3. A kötelezett megfizeti és igazolja a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket.

Ami ellen ez véd: a már jogerős, de át nem vett fizetési meghagyásból eredő végrehajtást vissza lehet „lőni” a startvonalhoz, és onnan rendes peres eljárásban lehet vitatni a követelést.

Ami ellen ez nem véd: ha Ön – vagy alkalmazottja – átvette a cégkapun a fizetési meghagyást, de elmulasztotta valamely oknál fogva az ellentmondást. Ekkor a rendkívüli ellentmondás kizárt; marad a perújítás, ami sokkal szűkebb és nehezebben felépíthető jogorvoslat.

Mi a fizetési meghagyás gyakorlati ára egy magyar középvállalatnak?

Tegyük számszerűvé, mire vonatkozik a kockázat:

• Egy „benézett” FMH-ügy átlagos cégvezetői költsége (kötelezetti oldal, jogerős fizetési meghagyás esetén): a követelés főösszege + késedelmi kamatok + a jogosult eljárási díja + a végrehajtási költségek (a végrehajtás elrendelése a követelés 1%-a, minimum 12 000 forint, maximum 150 000 forint) + a saját jogi képviseleti díj. Egy 2,5 milliós követelésnél ez tipikusan 2,8-3,1 millió forintos kiesést jelent. [MOKK]
• Egy elindított FMH-ügy átlagos cégvezetői költsége (jogosulti oldal, sikeres beszedés esetén): 3% eljárási díj a követelés alapján + jogi képviseleti díj + 1% végrehajtási díj, ha szükséges. Egy 5 milliós követelésnél ennek teljes költsége kb. 350-450 000 forint, amit a kötelezett visel, ha a követelés jogerőre fut.
• A rendszerszintű különbség: egy cég, amelynél van cégkapu-protokoll, követelésbehajtási folyamat és határidő-naptár, az jó eséllyel időben és viszonylag gyorsan be tudja hajtani a kintlévőségeit, illetve nem kerül olyan helyzetbe, hogy vitatott követelést érvényesítsenek rajta.

Tehát: ez nem egy „jó, ha tudjuk”-téma. Az itt leírt rendszer ugyanis havi szinten 6-7 számjegyű kockázatot vagy elérhető bevételt jelent egy átlagos középvállalat esetében.

A következő 7 napban tegye meg ezt a 3 lépést

1. Cégkapu-protokoll auditálása (15-20 perc) – Nézze meg, ki nyitja meg a cégkapuját, milyen gyakorisággal, és van-e helyettesítési rend nyaralás idejére. Ha bármelyikre nem tud azonnal válaszolni, ez egy elsődleges kockázati pont. Kockázatcsökkentés mértéke: az át nem vett közjegyzői küldemény miatti jogerő-kockázat 60-70%-a innen jön.
2. Lejárt kintlévőségek listájának kinyerése (1 óra) – Pénzügyesétől vagy könyvelőjétől kérje le a 60 napnál régebbi, ki nem fizetett számlák listáját. Kockázatcsökkentés mértéke: minden olyan tétel, amelyik az elévülési határidőhöz közeledik, a beszedhetőség értelmében bizonytalan bevételnek minősül.
3. Egy 30 perces konzultáció ügyvéddel – vagy egy ALAP-konzultáció (a heti naptárba beépítve) – A célja, hogy a fenti két listán a megfelelő küszöbértékeket meghatározzák (mely tételeknél, mikor indítson FMH-t, mely cégkapu-küldeményeknél kell jogi képviselőt értesíteni 24 órán belül). Kockázatcsökkentés mértéke: ennek a 30 percnek a hozama egy átlagos középvállalatnál évente 7 számjegyű tartományban van.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi ideig tart egy fizetési meghagyásos eljárás 2026-ban?

Elektronikus kérelem benyújtásától a kibocsátásig három munkanap, onnan a 15 napos ellentmondási határidő eredménytelen letelte után emelkedik jogerőre a meghagyás. Ha minden zökkenőmentes, az eljárás 6-8 hét alatt lezárul. Ha ellentmondás érkezik, az ügy a polgári perré alakulás miatt 12-24 hónappal hosszabbodik.

Mennyibe kerül egy fizetési meghagyás 5 millió forintos követelés esetén?

Az eljárási díj 5 millió × 3% = 150 000 forint. Ezt a jogosult előlegezi, de a sikeres FMH esetén a kötelezett viseli. Ehhez jön a jogi képviselő munkadíja (egyedi árazás), és – ha végrehajtás is szükséges – a végrehajtás elrendelésének 1%-os, de minimum 12 000 forintos díja.

Saját maga benyújthatja-e a cégvezető a fizetési meghagyást?

Jogi személyként (kft., zrt., bt., egyéni cég) kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerében – minősített elektronikus aláírással – nyújtható be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minősített aláírással rendelkező ügyvéd közreműködése nélkül cégként a benyújtás technikailag nehezen kivitelezhető. [Economx]

Mi van, ha a követelés vitatott?

A fizetési meghagyás vitatott követelés esetén is benyújtható – ellentétben a felszámolási eljárással, ahol a vitatás kizáró ok. Ha a kötelezett ellentmondással él, az ügy perré alakul, ahol a követelés jogalapját és összegszerűségét érdemben kell bizonyítani.

Szerző: Dr. Király István Mihály ügyvéd · dr. Bajcsay Gergely ügyvéd