Sokakban megfogalmazódik, hogy nem szeretnének egész életükben alkalmazottként dolgozni. A vállalkozással együtt jár szabadság és felelősség, valamint annak izgalma, hogy a saját ötletünket valósítjuk meg, a saját helyünket építjük fel a világban. Ha ön is ebbe a csoportba tartozik, akkor ez a cikk önnek szól.
A cégalapítás vagy az egyéni vállalkozás indítása egyáltalán nem bonyolult, ha tudjuk, milyen lépéseket kell megtenni. Legelőször is válasszuk ki, milyen formában szeretnénk megkezdeni a vállalkozói tevékenységet. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az alternatívákat.
Az egyéni vállalkozás előnye, hogy nem kell rögtön az elején nagyobb összeget fektetni a vállalkozásba, hátránya viszont, hogy teljes vagyonunkkal felelünk a vállalkozásért (ellentétben egy kft.vel). A vállalkozás indítás lépései nagyon egyszerűek – íme!
1. lépés – a vállalkozás indítása
Egyéni vállalkozás indítása ügyfélkapun keresztül is lehetséges, online (az ún. Webes ügysegéd használatával), vagy pedig személyesen egy kormányablakban. Ha azonban még nincs ügyfélkapunk, akkor el kell mennünk egy kormányablakba, és ott regisztrálnunk.
Az online regisztráció itt tehető meg: https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/EgyeniVallalkozasKerelemInditasa.xhtml
2. lépés – székhely
Vállalkozóként meg kell adnunk a székhelyünket. A legegyszerűbb, ha saját tulajdonú ingatlant jelölünk meg erre a célra.
Amennyiben olyan székhelyet jelölnénk meg, ahol nem mi vagyunk az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője, akkor igazolnunk kell a székhelyhasználatot. Léteznek ún. székhelyszolgáltatók is, ám a tekintetben, hogy mi éri meg legjobban számunkra, érdemes ügyvéddel egyeztetni.
Bonyolítja a helyzetet, ha CSOK-kal vásárolt ingatlanban szeretnénk vállalkozni. Az egyéni vállalkozások székhelye és a CSOK rendelkezéseinek egymással való viszonyáról ebben a cikkünkben írtunk.
3. lépés – tevékenységi kör
Ki kell választanunk és bejelentenünk egy főtevékenységet, illetve a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket). Tájékozódjunk előre az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékéről (ezek az ún. TEÁOR-kódok), hogy mely tevékenységi körök fedik le a tevékenységünket. A jelenleg érvényes tevékenységkódok (2020) itt érhetők el: https://www.ksh.hu/teaor_kereso
4. lépés – adózás
Az egyéni vállalkozók számára remek lehetőség a KATA adózási forma – kisadózó vállalkozások tételes adója –, amely főállású KATA tevékenység esetén 50.000,-Ft-os tételes adózással kiválthatja a további adózási kötelezettségeket éves 12 millió forintos forgalom mellett. Amennyiben van legalább heti 36 órás munkaviszonyunk, akkor a tételes adóteher 25.000,- Ft/hó.
Fontos! 2020 folyamán változások várhatók a KATA adózás szabályaiban, érdemes lesz nyomon követni a jogszabályokat és a jelen weboldalt is, mert mindenről beszámolunk!
Az áfa szempontjából indulhatunk alanyi adómentesként, ami azt jelenti, hogy nem kell áfát terhelni a számlánkra. Az áfát illetően alanyi adómentesség évi 12 milliós forgalom esetén érvényesíthető.
5. lépés – kamarai tagság
Be kell jelentkeznünk a területileg illetékes kereskedelmi kamarához, melyek listáját itt találjuk: https://mkik.hu/teruleti-kamarak. A kamarai tagdíj éves szinten 5000,- Ft (2020).
6. lépés – bankszámla (opcionális)
Amennyiben áfa alanyi mentesek vagyunk, nem szükséges külön vállalkozói bankszámla. Azért szoktuk azonban javasolni külön céges bankszámla nyitását, hogy áttekinthetőbbek legyenek a magánjellegű és a céges költések. Amennyiben áfások vagyunk, úgy mindenképpen szükséges a céges bankszámla nyitása, különben bírságra számíthatunk a NAV-tól.
Az egyéni vállalkozással kapcsolatos irányadó jogszabály az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900115.tv
Amennyiben külön cégünk is van a KATA-s egyéni vállalkozásunk mellett (a különböző cégformákról lásd lentebb), abban az esetben fontos, hogy jogi szakértőt vegyünk igénybe, hogy megfeleljünk a szükséges előírásoknak. A szakértői segítség abban is hasznos lehet, hogy megtaláljuk a legelőnyösebb megoldást az iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítésére.
Az egyéni vállalkozás indításánál valamivel összetettebb a gazdasági társaság alapítása, de ha egyszer ezt is kipróbáljuk, rájövünk, hogy nincsen szó bonyolult dologról. Gazdasági társaságok számára kötelező a jogi képviselet, és a mi javunkat szolgálja, ha már a társaság megalapítása előtt választunk magunknak megbízható, naprakész tudással rendelkező jogi képviselőt, aki érthetővé teszi számunkra a jogszabályözönt.
Gazdasági társaságoknál a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) irányadó. A Ptk. rendelkezik arról, milyen formája lehet a gazdasági társaságoknak (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).
Mielőtt rátérnénk az egyes formákra, nézzünk néhány fontos alapinformációt a gazdasági társaságokról:
A Polgári Törvénykönyv az alábbi linken elérhető: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.376760
Minden betéti társaságnak kell hogy legyen legalább egy beltagja és egy kültagja. Tehát a bt. az a kategória, ami „egyedül nem megy". A kültag felelőssége és a beltag felelőssége eltérő:
Egy bt.-nek lehet több beltagja és több kültagja is, de kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
Induló vállalkozások sok esetben az alábbiak miatt részesítik előnyben – eleinte – a bt. formát:
Bt. alapítás során az alábbiakról kell gondoskodni:
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkévé alakul.
A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása – tehát törzsbetét nélkül senki sem lehet tag. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100.000 forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb 3.000.000 forintnál, továbbá pénzbeli és nem pénzbeli egyaránt lehet (tehát tőke lehet ingatlan, számítógép és akár szellemi termék is). Egyszerűen szólva: a kft. alapításhoz szükséges törzstőke összesen 3 millió forint értékű.
A kft. a korlátolt felelősség miatt lehet vonzóbb sokak számára a bt.-nél: a társaság kötelezettségeiért egyik tag sem köteles helytállni.
Amikor a társaságot nyilvántartásba veszik, üzletrész keletkezik, amely nem más, mint a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik, vagyis akinek nagyobb a törzsbetétje („több pénzt tett bele"), annak nagyobb az üzletrésze. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható.
Hogyan épül fel a társaság szervezete?
Kft. alapítás során az alábbiakról kell gondoskodni:
Amennyiben szeretne betéti társaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alapítani, kérjen konzultációs lehetőséget és keressen elérhetőségeinken. A jogi szakértő hozzájárul ahhoz is, hogy a lehető legoptimálisabban működjön a vállalkozás, és az üzletmenet során felmerülő különféle ügyek jogszerűen intéződjenek el. Éppen ezért nálunk állandó jellegű jogi támogatás is elérhető.
Alighanem sokakat megdöbbentett az a Forbes-cikk, mely szerint Magyarországon a cégek jelentős százaléka az 5 éves kort sem éri meg. E szomorú aránynak részben oka minden bizonnyal az is, hogy sokan nem tájékozódnak elég körültekintően a vállalkozás indításakor, és nem vesznek igénybe jogi segítséget. Az ön vállalkozása ne gyarapítsa ezt a szomorú statisztikát!
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.